Névadónk

Gábor Dénes (Dennis Gabor) (Budapest 1900. június 5.- London 1979 február 9.) természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló, a Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külsõ tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora.1944-ben "Az elektronmikroszkóp" címû könyvében az optikai lencsék aberrációját analizálja, s felvillantja az egyes atomok "látásának" lehetõségét. Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygõz és nátriumgõz plazmaállapotának számos törvényszerûségét. A második világháborút követõ években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külsõ térbeli mozgásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik a holográfia, melynek felfedezése húsz évvel megelõzi technikai megvalósításának lehetõségeit. Gábor Dénes 1949-tõl a londoni Imperial College-ban ad elõ elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhetõ. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsõsorban a hírközléselmélet területén jelentõs. Az Imperial College professzori székfoglaló elõadását az elektronika találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Könyvének alapgondolata:"A JÖVÕT NEM LEHET ELÕRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVÕNKET FEL LEHET TALÁLNI".

Műveiben foglalkozik az egyéni és társadalmi fejlõdés lehetõségeivel a fejlett technológia korszakában.1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetõségeinek kiaknázásáért FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kap. A díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetõségeire hívja fel a figyelmet. A hologramban tárolt információ sûrûsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ sûrûséget, ráadásul az információ elõhívása is sokkal gyorsabb. Ugyanakkor a megfelelõ módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját, melynek következtében már a hologram kicsiny részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen elosztott teljes információt.Könyvtárát a "Római Akadémiá"-ra hagyta, amit 1993 óta, mint adományt a Gábor Dénes Fõiskola õriz.Gábor Dénes , mint tudós és mint emberi nagyság, egyaránt példaként szolgál Fõiskolánk minden hallgatója, oktatója és kutatója számára. 

 

A Gábor Dénes Fõiskolát alapítványi intézményként a 1027/1992. (V. 12.) Kormány határozat alapján hozta létre 1992-ben az LSI Oktatóközpont és a SZÁMALK Rendszerház Rt a nyitottság és az esélyegyenlõség eszméjének jegyében. Mindkét alapító jelentõs szakmai tapasztalattal rendelkezett az informatika oktatás és a könyvkiadás területén.

 

A Fõiskola célja a tömeges, magas színvonalú, a kor és a munkaerõpiac igényeit kielégítõ képzés megvalósítása, amely egyaránt eleget tesz a magyar nemzet és Európa kihívásainak. Az informatikai tudást minden ember számára hozzáférhetõvé kell tenni: kortól, helytõl, szigorú bemeneti feltételektõl függetlenül. Mert míg a XX. század analfabétizmusa az egyszerû írástudatlanság, addig a XXI. századé az információszerzés és feldolgozás képességének a hiánya lesz. A GDF alapítói ezen újkori analfabétizmus megelõzésére szövetkeztek. A fõiskola elvégzésének olyan rugalmas kereteit teremtették meg, mely esélyt ad a munka és a család melletti tanulásra. A végzett hallgató elsajátítva a ma és a jövõ egyik legkorszerûbbnek számító szakmájához tartozó ismereteket képes lesz az informatika alkalmazásának több területén dolgozni. Elegendõen széles ismeretanyagot kap ahhoz, hogy jó munkaerõpiaci esélyekkel induló szakember legyen. A fõiskolának természetesen nem feladata, hogy kész szakembereket bocsásson ki. Az informatika területén az ismeretanyag gyors megújulása miatt ez nem is lehetséges. A hallgatók megkapják a szükséges alapot ahhoz, hogy további, egy életen át tartó tanulással jó szakemberek legyenek. A Gábor Dénes Fõiskola azáltal, hogy minden tanulni vágyó számára lehetõséget biztosít az informatika elsajátítására fontos szerepet vállal az információs társadalom létrehozásában. A nagy létszámú képzés lehetõségét a hagyományos és a távoktatási oktatási módszerek ötvözete és a nyitott képzés filozófiája biztosítja. A Gábor Dénes Fõiskola a tömeges informatika oktatás bázisa kíván lenni Magyarországon és a környezõ országok magyarlakta területein. Fontos célkitûzésnek tekinti a fõiskola, hogy a távoktatási módszerek alkalmazásán jelentõs hazai mûhelyévé váljon. A Fõiskola története A Gábor Dénes Fõiskola alapításakor mûszaki informatika szakon végzett szakemberek kibocsátására kapott engedélyt; az 1999/2000-es tanévtõl kezdve gazdasági informatika szakon (új neve: informatikus közgazdász) is folyik képzés. A 2003/2004-es tanévtõl mûszaki menedzser szakot is indított a fõiskola. A képzés mûszaki informatikai, és informatikus közgazdász szakokon nappali és távoktatási tagozaton, mûszaki menedzser szakon távoktatási tagozaton történik. Az alapképzés mellett felsõfokú szakképzésre (gazdálkodási menedzserasszisztens, informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ, mûszaki informatikai mérnökasszisztens szakokon) valamint szakirányú továbbképzésre (általános informatikus, informatikai menedzser, minõségügyi és biztonságszervezõi továbbképzési szakokon) is lehet jelentkezni. A távoktatási tagozat országos hálózatban konzultációs központok közremûködésével mûködik.