Gonoszjáró napnak is tekintették, az állatok fejét bekenték fokhagymával, elűzendő az ártó szellemeket.

Luca napjához több népszokás kapcsolódik. Bulla Mártát, a Művészetek Háza Eger programszervezőjét kérdeztük: múzeumpedagógiai foglalkozásokon fölelevenítik-e ezeket a hagyományokat?
– Igen, a tehetséggondozó szakkörön a Vitkovics-házban a karácsonyi ünnepkör kapcsán földolgozzuk a Luca-naphoz kötődő népszokásokat is.

E naphoz kapcsolódik a legtöbb jóslás, hiedelem, varázslás, tiltás. Ilyenkor tilos volt bizonyos női munkákat végezni: fonni, sütni, mosni, kölcsönadni. Termékenységi varázslatok is kapcsolódtak a dátumhoz, következtetéseket vontak le a születésre és halálra, de az időjárás további alakulására is abból következtettek, hogy milyen természeti jelenségek mutatkoztak december 13-án. Gonoszjáró napnak is tekintették, az állatok fejét bekenték fokhagymával, elűzendő az ártó szellemeket. A tyúkokat, aprójószágokat megvesszőzték, megpiszkafázták, hogy jól tojjanak, termékenyek legyenek a következő évben – magyarázta a szakember.

Ekkor kezdték el építeni a Luca-széket is, ami szigorúan csak fából készülhetett, vasszöget nem használhattak hozzá. Karácsony szentestéjéig mindennap dolgozni kellett rajta, s ráállva az éjféli misén, a templomban láthatóvá váltak a boszorkányok. Ezt az eszközt ördögűzéshez is használták. Eleink kétféle Lucát ismertek, a jóságost és a boszorkányost.

– Mi itt a szakkörön Luca-búzát keltetünk – fűzte hozzá Bulla Márta. – A búza Jézus jelképe, s a szentestére kisarjadó magok a megváltó születését is szimbolizálják. A cserépedényben zöldellő búza a karácsonyi asztal dísze is.

heol.hu