A saját kút fúratását többnyire a magas víz- és csatornadíjak miatt határozzák el egyre többen. De kevesen jutnak el a megvalósításig.

– Száz érdeklődőből 80 biztosan meggondolja magát a feltételek és a költségek hallatán – tájékoztat Zloch István, egy egri székhelyű kútfúró kft. ügyvezetője.
– Az olyan felvetésekkel sem tudunk mit kezdeni, hogy a szomszédban a háromméteres kútban már víz van, mert netán feljött a talajvíz, s neki is fúrjunk ilyet. Úgy gondoljuk, a szükséges hatósági engedélyek és szaktudás nélkül dolgozó, a megrendelőket félrevezető lyukfúrók ideje lassan lejár – fogalmaz a víz- és geotermikus kutak fúrásával, kútdiagnosztikával és kúttisztítással foglalkozó vállalkozás vezetője.


Vödör, gyep az udvaron, vetemény: a meglévő és az újonnan
fúrt kutak vizét jellemzően öntözésre használják.
FOTÓ: ÖTVÖS IMRE


Az elmúlt két évtizedben fölértékelődtek a háztáji vízforrások. Nem utolsósorban a jócskán megemelkedő víz- és csatornadíjak hatására. A Heves Megyei Vízmű Zrt. esetében ez jelenleg bruttó 661 forint köbméterenként. Egy négytagú család esetében havi 12–15 köbméter átlagfogyasztással számolva már nem elenyésző tétel. Igaz, a jelenség hátterében az a pozitív folyamat áll, hogy ma már jóformán minden lakott helyen elérhetővé vált a vezetékes közműszolgáltatás, szinte minden ingatlanban ott a csapvíz. Csakhogy ezzel együtt a víz ára, a fizetendő víz- és csatornadíj is nőtt.

Jellemzően öntözésre, jószágitatásra, medencefeltöltésre, a WC leöblítésére használják a fúrt kutak vizét. A fúrt kutak alapvetően nem ivóvizet adnak, mert annak más, szigorúbb minőségi követelményeket kell teljesítenie. A fogyasztásra szánt ivóvíz forrása továbbra is a vezetékes hálózat, illetve a palackozott víz.

Persze a kútfúrás is csak azoknak lehet megoldás, akik nem egy társasház harmadik emeletén élnek, hanem kertes ingatlanban. Ám még itt sem biztos, hogy érdemes házi vízfakasztással foglalkozni, mivel a talaj szerkezete vagy az elérhető vízbázis mélysége kilátástalanná, illetve túl költségessé tehet minden ilyen próbálkozást. A családi házaknál, külterületen, hétvégi telkeken leggyakoribb a kis mélységű, átlagosan 8–15, maximum 30 méter mélységig lemenő kutak fúrása.

Bejelentést kell tenni a helyi jegyzőnek

Az előírások szerint a felszínhez közeli talajvíz megcsapolását is be kell jelenteni a települési jegyzőnek, a mélyebben fekvő rétegvíz-készlet feltárásához pedig a területi bányakapitányságtól és a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell engedélyt kérni. A háztáji kútfúrások döntő többsége a csak önkormányzathoz bejelentendő, az éves 500 köbméteres vízkivételi mennyiséget meg nem meghaladó kategóriába tartozik.

– A kútfúratási kedvre az időjárás is hatással van. Tavaly, amikor nyáron is bokáig álltunk az esővízben, a korábbihoz képest feleannyi megrendelés érkezett – mondja Nagy Attila kútfúró vállalkozó, aki szerint az idei szezon  jobbnak ígérkezik, nyáron is több tucat helyszínre mennek. Zloch István nem érzékelt ilyen hullámzást, az ő céges megrendelésállományuk, amely Eger száz kilométeres körzetére terjed ki, nagyjából állandó. A megyében közel fél tucat cég, vállalkozó foglalkozik lakossági megrendelésre is kútfúrással.

A maszek kút létesítése sem túl olcsó

Garanciát senki sem adhat arra, hogy hány méteren lehet biztos, állandó vízforrást találni. A kútfúrás tarifája jelenleg átlagosan 8–14 ezer forint méterenként, ám a kiépítés nehézségétől és minőségétől, a bélelés méretétől, a kút mélységétől az átmérőjéig számos szempont – helyszín, kiszállás, felmérés – tovább növelheti a költségeket. A munkák átlagos időtartama három naptól egy hétig is terjedhet. Ám akadnak, akik ingyenes vagy jutányos helyszíni felméréssel és vízér-méréssel csalogatják az érdeklődőket. Az árak kialakítása függ a terület geológiai adottságaitól is. Így a 10–25 méteres mélységű kút fúratása több százezer forint.

Forrás: www.heol.hu