Nem lesz mindenki vidéki polgár, de mindenkinek tudnia kell, hogy egy-egy termék mögött mennyi munka és fáradság van.

Az unió közös agrárpolitikájáról (KAP) rendezett tanácskozást és workshopot a Károly Róbert Főiskola a Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézete programsorozatának részeként.

A főiskola és a VM-VKSZI egy együttműködési megállapodást is aláírt, ami a jövőbeli összehangolt kutatási és képzési tevékenység keretét adja. Mint Dr. Magda Sándor rektor fogalmazott: a szerződés egy regionális szaktanácsadási együttműködést vetít előre. Amire meglátása szerint feltétlenül szükség van, hiszen "az agráriumban éppolyan igény van a tudásra, mint a high-tech szektorban", még akkor is, ha itt másféle ismeretekről van szó.

Keret. A valódi tartalommal a főiskola és az intézet szakemberei töltik majd meg a megállapodást FOTÓ: CZÍMER TAMÁS

Bejelentette azt is: a középiskolások után az általános iskolákat is igyekszik "megszólítani" a főiskola, szeretnék, ha a KRF szakmai segítségével minden iskolában a "falura jellemző növényi kultúrákkal" az adott intézmény másfél-kéthektáros saját területén a gyakorlatban ismerkedhetnének meg a gyerekek. Ez segíthetne abban, hogy egyáltalán tapasztalatuk legyen a mezőgazdaságról, a gazdálkodásról, s közülük talán többen feltennék a kérdést otthon is: "miért üres a mi kertünk."

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a VM-VKSZI főigazgatója ehhez csatlakozva úgy fogalmazott: biztos, hogy nem lesz mindenkiből vidéki polgár, de "mindenkinek tudnia kell", hogy "egy-egy termék mögött mennyi munka van". Úgy vélte, a gyerekek a családok vásárlásait is befolyásolhatják, ha - mint igen plasztikusan magyarázta - a szülők kabátujját rángatják, hogy a magyar terméket válasszák.

Az együttműködés kapcsán egyetértett abban a rektorral, hogy a két szervezet munkatársainak kell azt tartalommal megtölteni, s bizton állította: ez a tartalom gazdag lesz és értékes, hiszen a magyar vidéknek szüksége van a KRF-hez hasonló regionális központokra, az ezekben felhalmozott tudásra és rendelkezésre álló infrastruktúrára. S mindezt annak a célnak kell alárendelni, hogy az elérhető pénzügyi források "helyben tudjanak hasznosulni, minél jobb hatásfokkal."

Magyarország ugyan 2013-ra a régi tagállamokkal egyenlő mértékű agrártámogatásban részesül majd az Európai Unió közös agrárpolitikájának keretében, ám az összeg várhatóan csökken a 2004-ben tervezetthez képest - jelentette ki a vidékfejlesztési tárca Képzési és Szaktanácsadási Intézetének főigazgatója. Ugyanakkor Magyarországnak az az érdeke, hogy a támogatások szintje ne, vagy csak kis mértékben csökkenjen, hiszen hazánk a közös agrárpolitika (KAP) nettó haszonélvezője - közölte az MTI érdeklődésére Mezőszentgyörgyi Dávid, az együttműködési megállapodás aláírása után.

Emlékeztetett arra, hogy ma a KAP, az Európai Unió egészének agrártámogatási rendszere, ami az unió költségvetésének 43 százalékát teszi ki. Ez 55 milliárd euró. Ebben a helyzetben egyre többen találják aránytalannak az agrártámogatás mértékét, holott ez naponta csupán 30 euró centbe kerül az unió 500 millió polgárának fejenként. Pedig a közösség népességének 40 százaléka él vidéken, illetve a KAP, a vidék támogatása segíti a társadalom egészét az életfeltételek javítása révén.

Közlése szerint a "Mire Kap-ható a városi ifjúság" című konferenciasorozatnak - amelyhez fotópályázat és középiskolások részvételével workshop is kapcsolódik - éppen az a célja, hogy megismertesse a felnövekvő nemzedékekkel a KAP-ot és bemutassa, hogy miért van szükség ilyen mértékű támogatásra.

A 7 állomásból álló sorozat megrendezésére 58 ezer euró támogatást nyert az intézet az Európai Uniótól - mondta Mezőszentgyörgyi Dávid.

heol.hu