A főnök tárcája mindig teltebb

Hazánkban hatszor többet keres egy középvezető, mint egy titkárnő. A néha több százezer forintos fizetéskülönbségekért a munkaerő-piaci szakértő szerint az érdekérvényesítésben mutatkozó különbségek okolhatók.

Magyarországon hatszor nagyobb fizetést visz haza egy átlagos méretű cég középvezetője, mint középiskolát végzett alkalmazottja – derül ki a Hay Group legfrissebb tanulmányából. Hazánk ezzel a 24. azon a bérollólistán, amely 61 országot sorakoztat fel a jövedelemkülönbségek alapján. A legkisebb különbség Norvégiában mutatkozik, ahol mindössze 2,3-szer keres többet egy főnök, mint a beosztottja.

Az abszolút „győztes” Kína, itt ugyanis tizenkétszer annyit keres egy középvezető, mint a titkárnője. A távol-keleti ország mögött Thaiföld, Vietnam és Románia áll a sorban, ez utóbbinál csaknem tízszeres a szorzó. A kelet-közép-európai államok közül előttünk áll még Lengyelország, Oroszország, Ukrajna és Bulgária is. A tervek szerint 2009-től az euróövezetbe lépő Szlovákia viszont 5,6-es szorzójú bérollójával jóval Magyarország mögött jár.

A jövedelmekben mutatkozó hatszoros különbséget az alacsonyabb beosztásban dolgozók a saját bőrükön érzékelhetik. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint egy a mezőgazdasági szektorban dolgozó termelésirányító havonta bruttó 350-400 ezer forintot visz haza, míg ugyancsak fizikai munkát végző beosztottja bruttó 150-250 ezer forintos jövedelemmel kalkulálhat. A pénzügyi szektorban azonban ennél jóval nagyobb a szakadék. Míg a vezetők  bruttó 500-600 ezer forintot tehetnek zsebre, addig alkalmazottjaik bruttó 150-200 ezer forintos fizetésre számíthatnak.

Ilyenkor számos munkavállalóban felvetődik a kérdés: mennyivel tesz többet egy középvezető a cégért, mint a beosztottja? „Felesleges erre a kérdésre összeesküvés-elméleteket gyártani, a fizetésbeli különbségeknek ugyanis egészen egyszerű oka van. Ez pedig nem más, mint az érdekérvényesítés. Míg a vezetők beosztásuknak köszönhetően viszonylag könnyedén ki tudják harcolni az áhított fizetést, addig a beosztott mögött jóformán nem áll senki. A szakszervezeteknek ugyanis már régen nincs akkora erejük, mint a rendszerváltás előtt” – állítja Drimál István munkaerő-piaci szakértő.

E-mail

Név

Cím

Hozzászólás

Küldés