FAO: maradnak a magas élelmiszerárak

Rövid távon maradnak a magas élelmiszerárak a világban, de további jelentős drágulásra nem kell számítani - mondta Mária Kadlecíková, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének európai és közép-ázsiai regionális képviselője az MTI-nek adott interjújában pénteken.

Az elmúlt évben világszinten átlagosan negyven százalékos emelkedés után rövid távon mindenképpen maradnak a magas élelmiszerárak, de további jelentős drágulásra nem kell számítani.  Szezonális ingadozások viszont előfordulhatnak - mondta Mária Kadlecíková. A világszervezet képviselője kiemelte, hogy az olcsó élelmiszert valószínűleg örökre el kell felejteni, de néhány kedvező terméshozamú év után, amikor újra feltölthetik a készleteket, már mérséklődhetnek az árak.

Az ENSZ-képviselő rámutatott, hogy a magas élelmiszerárak miatt a világ több országában válsághelyzet alakult ki. Rövid távon nem várható teljes körű megoldás, a politikusoknak azonban cselekedniük  kell - tette hozzá. Mária Kadlecíková a válság okai között említette, hogy az  utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt jelentősen csökkentek a  tartalékok még Európában is, az elmúlt 25 évben soha nem voltak  olyan üresek a gabonatározók, mint most. A dráguló üzemanyag pedig nemcsak a termelést, de a szállítást is költségesebbé teszi, így emelve az élelmiszerárakat.

A bioüzemanyagok térnyerése is az okok között szerepel, mivel az alternatív energiahordozók egy része a korábban élelmezési célra termesztett növényekből készül, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a természeti erőforrásoknak, így a talaj termőképességének is vannak korlátai - tette hozzá. Mint mondta, a politikusok is felelősek a jelenlegi helyzetért, mert amikor cselekedniük kellett volna, nem tették meg. A  mezőgazdasági befektetések mértéke a 80-as években évi 9 milliárd  amerikai dollár körül volt, az összeg a 90-es évek végére 5 milliárdra csökkent.

A FAO már 2002-ben figyelmeztette a döntéshozókat a problémákra: a Világélelmezési csúcstalálkozó - öt év után elnevezésű konferencián azt ajánlotta, hogy az országok növeljék a mezőgazdaságra fordított pénzt. A mezőgazdasági befektetéseknek ugyanis csak hosszú távon lesz mérhető hatásuk - hangsúlyozták már akkor a szervezet szakértői. A jelenlegi helyzetet részben az idézte elő, hogy az elmúlt években világszerte elhanyagolták a mezőgazdaságot, a szektor gazdasági támogatottsága nem stabil és nincsenek hosszú távú agrárstratégiák sem. Nem kiegyensúlyozott a mezőgazdasághoz kötődő politikai, szociális és gazdasági környezet - mutatott rá Mária Kadlecíková.

A válság hátterében pénzügyi, kereskedelmi támogatási problémák  is állnak: amíg az OECD országaiban jelentős az agrártámogatás, a  fejlődő országokban erre nincs lehetőség. A világpiaci folyamatok a világ szegény országait még szegényebbé tehetik. A FAO álláspontja szerint ez elkerülhető, ha a szükséges erőforrásokat mozgósítják és meghozzák a megfelelő a nemzetközi szintű döntéseket - emelte ki Mária Kadlecíková. Biztató jelek már most is vannak: a világpiaci árak az elmúlt hónapokban már csökkentek és jó termelési eredmények várhatóak ebben az évben. Ennek hatását azonban valószínűleg csak később érzik meg az emberek - tette hozzá.

Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban nagy lehetőségek rejlenek a globális élelmezésbiztonság javulása szempontjából. Ezekben az országokban 23 millió hektár olyan  mezőgazdasági terület van, amelyet korábban kivontak a termelésből.  Az élelmiszerárak letörését is segítené, ha ebből legalább 10-13 millió hektárt újra bevonnának a művelésbe - hangsúlyozta Mária Kadlecíková. A FAO képviselője szerint az Európai Uniónak is nagy szerep  jut a válság megoldásában: a közösségnek ösztönöznie kell a  mezőgazdasági befektetések növelését, a Világkereskedelmi  Szervezettel (WTO) pedig kedvezőbb vámszabályokat kell kialakítania  a fejlődő országokban kialakult válsághelyzetek megoldásáért és az  esetleges migráció elkerüléséért - fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szárazság- és fagytűrő, a betegségeknek jobban ellenálló növényfajták termesztésére, a talaj rehabilitációra és a vízgazdálkodásra. Emellett rövid távú megoldásként szociális  támogatásokkal és infrastruktúra-fejlesztésekkel kell segíteni a  vidéket és a vidéken élőket. Mária Kadlecíková szerint a problémát már a politikusok is felismerték, ezért több kérdésben megállapodás születhet a FAO június eleji római csúcstalálkozóján. A konferencián állam- és kormányfők is részt vesznek. A kormányok már reagáltak az azonnali  humanitárius segítségnyújtásra történő felszólításokra és a hosszú  távú mezőgazdasági segítségnyújtást szorgalmazó felhívásokra -  mondta a szakértő.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár május elején kérte fel az állam-  és kormányfőket arra, hogy vegyenek részt a FAO júniusi  csúcstalálkozóján és segítsék új ötletekkel az élelmezési válság  megoldását. A világszervezet akciócsoportot hozott létre a probléma  kezelésére az ENSZ több szakosított intézményének részvételével. Az ENSZ szerint a problémát azért is sürgősen meg kell oldani, mert az élelmiszerválság már százmillióval növelte a világban azoknak az embereknek a számát, akiket éhezés fenyeget. A válság miatt Egyiptomban, Bangladesben, Afganisztánban, Pakisztánban  és Indonéziában is voltak tüntetések, zavargások.

E-mail

Név

Cím

Hozzászólás

Küldés