A közigazgatás reformjához először azt kell tisztázni, hogy egyáltalán melyek legyenek a közfeladatok, aztán azt, hogy ezek közül mit lásson el az állam, és mit az önkormányzatok. Utána lehet struktúráról és pénzről beszélni. Mindezt Jauernik István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára fejtette ki Gyöngyösön, a Baloldali Önkormányzati Közösség országos tanácsának kibővített ülésén.

Mint fogalmazott: az tény, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer "igazságtalan és nem hatékony", ám az átalakítás csak úgy történhet meg, ha ahhoz a parlamentben a kétharmados támogatottság meglesz. Kormányzat-Önkormányzatok Egyezető Fórumában (KÖEF) zajlik a munka, ha itt konszenzus alakul ki, akkor kerülhetnek a tervezetek ötpárti egyeztetésre, majd azt követően a Parlament elé - jegyezte meg a szakállamtitkár.

Kérdésekre válaszolva kifejtette: nem elsősorban az önkormányzatok számának a csökkentése áll az átalakítások középpontjában, már csak azért sem, mert "érdemes külön vizsgálni" az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok számát. Ez utóbbiakról szólva úgy vélte: valóban logikusnak tűnik, hogy ezer fő alatti településeken ne működjenek önálló hivatalok. Mindenképp rugalmas szabályozást szeretnének azonban, ezt azzal a kérdéssel világította meg: ha szigorú határt húznak, akkor "mi lesz a 999, vagy az 1001 lakosú településekkel."

A régóta terítéken lévő regionalitás kapcsán arra emlékeztetett: 2006-ban nem kapott támogatást a parlamentben a választott régiós önkormányzatok ügye, így 2009-től is maradnak a megyék. S hogy meddig, az meg sem jósolható, hiszen az már most látszik, hogy a KÖEF-ben ebben a kérdésben biztosan nem lesz egyetértés. Ezzel együtt a kormány továbbra is jónak tartja a 2006-ban elvérzett javaslatot, ám csak olyasmit visz további egyeztetésre, amit a KÖEF már elfogadott.
(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

E-mail

Név

Cím

Hozzászólás

Küldés