Medgyessy: Sok munka, kevés duma

Medgyessy Péter egykori miniszterelnököt választotta első díszpolgárává a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. A kitüntetett szerint ma a világon a két meghatározó dolog a teljestmény és a kommunikáció. És ezeket nem szabad összekeverni.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola első díszpolgárának életútját hosszan méltatták a tanévnyitó ünnepségen, amire Medgyessy Péter megjegyezte: temetésen szokás ilyen laudációt mondani, vagy akkor, ha a méltatott személy valami magas pozíciót tölt be, és "nem árt vele jóban lenni."

- Hála istennek, és a barátaimnak, a temetésem még odébb van, és nem töltök be magas funkciót sem. Ezért különösen jól esik a méltatás - fogalmazott Medgyessy Péter, aki eztán arról beszélt: manapság a teljesítmény és a kommunikáció a meghatározó a világban. Ám ezeket nem szabad összekeverni, vagyis kizárólag valós teljesítményekről lehet és érdemes kommunikálni. Miután azok megvalósultak. Ha előbb jön a kommunikáció, mint a tényleges munka, vagy ha nincs a közlés mögött valódi teljesítmény, akkor az előbb, vagy utóbb, de mindig kiderül - fogalmazott az egykori miniszterelnök.

Kérgét és magvát

S hogy továbbra se maradjunk humor nélkül, hát utalt arra is, hogy sajnálatára Veres János pénzügyminiszter - külhoni elfoglaltsága miatt - nem tudott eljönni Gyöngyösre: "megesik, hogy egy pénzügyminiszternek bokros teendői akadnak", jegyezte meg Medgyessy, amivel sokkal kisebb tetszést aratott, mint azzal a két idézettel, amivel mondandóját zárta. Ezekkel arra igyekezett rámutatni: bár a teljesítményt leginkább pénzben mérik, ám mégsem a pénz a minden. Merthogy "pénzért mindennek csak a kérgét kapni meg, és nem a magvát", illetve "a GDP mindent megmér, kivéve azt, amiért érdemes élni."

Vége a mennyiség világának

A tanévnyitó ünnepségen dr. Manherz Károly, az oktatási tárca államtitkára arról beszélt: az idei nyugalmasabb tanévnek ígérkezik, legalábbis atekintetben, hogy nem lesznek újabb törvényi változások, átalakítások, a már meghatározott fejlesztési program halad a maga útján, s ennek középpontja és fő célja egyaránt a minőség fejlesztése. Merthogy - mint Manherz fogalmazott - a hallgatói létszám növelésének időszaka lejárt, most már a minőségre kell fókuszálni, akkor is, ha a magyar felsőoktatás kapacitása vitathatatlanul több annál, mint amennyien most igénybe veszik.

Úgy vélte: az új felvételi rendszer jól vizsgázott, legfeljebb kisebb korrekciókra lehet szükség. Ugyancsak pozitívumként említette, hogy mindenféle felsőbb utasítás nélkül egyre több intézmény keres együttműködéseket, s ezeket az integrációkat nem kényszer, hanem saját belátásuk nyomán hajtották végre, illetve készülnek megvalósítani.

Végezetül arra hívta fel a hallgatók figyelmét: immáron tanuljanak úgy, hogy ne ők legyenek az elsők, akiknek az új szabályok értelmében a kövekező tanévben az államilag finanszírozott helyüket költségtérítésesre kell cserélniük.

Korszerűség kontra berögződések

Az államtitkár arra is kitért: oktatói, intézményi szempontból mégis érdekes és izgalmas lesz ez a tanév, hiszen most "vizsgázik" a bolognai folyamat hazánkban, most végeznek az első, már ebben a rendszerben végző hallgatók. Különösen fontosnak tartja ezért minél hatékonyabban segíteni őket az elhelyezkedésben. Mint mondta, kétségtelen tény, hogy bizonyos társadalmi berögződések miatt még most is nagyon sokan voltak, akik nem a munkaerő-piac által preferált területekre jelentkeztek. Mint fogalmazott: természetesen mindenkinek joga van ahhoz, hogy médiaszakra jelentkezzen, csak kérdés, hogy mit fog kezdeni a végzettségével.  Vannak persze kiváló példák is, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő - főként természettudományos, vagy műszaki illetve pénzügyi - képzésben részt vevő, jól felkészült diákok nagy része már "lábon elkél", vagyis mire megszerzi a diplomát, már várja az állása.

Mesterképzés, megrendelésre

Dr. Magda Sándor, a Károly Róber Fősikola rektora ezt megerősítette, mondván: a tavalyi évzárón a hallgatók csaknem kétharmada már munkahellyel bírt, amikor átvette a diplomáját. A rektor szerint ez is mutatja, hogy a gyöngyösi képzés megállja a helyét akár az egyetemekkel folytatott versenyben is, és az infrastruktúrális, szakmai és tudományos háttér egyaránt a hallgatók javát szolgálja, esélyeit javítja. Épp ezért a főiskola - bár jelentős fejlesztéseken van túl - további nagyszabású beruházásokba vág bele, például a tanszálloda milliárdos felújításába, vagy a mega-zöldségprojektbe.

Természetesen a Master-képzésről is megemlékezett a rektor, mondván: bár a hallgatók a már említett arányban a főiskola elvégzése után elhelyezkednek, de közülük sokan a mesterképzésre visszajönnek, s munka mellett végzik el. Másrészt az APEH-hel meglévő együttműködés jegyében kifejezetten az adóhatóság igényeihez igazított szakirányon kezdődik meg a magasabb szintű képzés, ami ugyancsak komoly biztonságot jelent.