Az Országgyűlés hétfőn módosította a szabálysértési törvényt, melynek legalacsonyabb összege januártól 3 ezer forint lesz. Elfogadták a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvényt is, ami kitér a megszegés következményeire is.

Jelentősen nő jövőre a bírságok összege, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a szabálysértési törvény módosítását. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege január elsejétől ezer helyett 3 ezer forint lesz, felső határa pedig 150 ezer forint. A helyszíni bírság legalább 3, de legfeljebb 20 ezer forint lehet 2008-tól az eddigi legfeljebb 10 ezer forint helyett.

Ha a helyszíni bírságot nem fizetik be, azt januártól adók módjára hajtják be. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint eddig 5 ezer forint feletti bírság esetén lehetett az adóhatóságot behajtásra felkérni. Mostantól a szabálysértéseknél már 3 ezer forintos be nem fizetett bírságnál is az APEH járhat el. Emellett a végrehajtási eljárás költsége a helyszínen megbírságoltat terheli és nem az államot.

Új szabálysértési kategória lesz a vámorgazdaság, amely 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Másfélszeresére, 100 ezerről 150 ezer forintra emelik a természetvédelmi szabálysértésért kiszabható bírság összegét. A nemesfémtárgyak árusításának szabálysértése 30 ezer helyett 100 ezer forintig terjedő bírsággal lesz sújtható 2008-tól. Az Országgyűlés szintén hétfőn fogadta el az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslatot. A törvény Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közélet megtisztítását célzó javaslatcsomagjának része.

Az elfogadott előterjesztés a hatályos szabályok szerinti vagyonnyilatkozatra kötelezett kört nem változtatja meg érdemben, a jogszabály a közszolgálatban állókra, továbbá a közpénzek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytató személyekre vonatkozik, és ezen túl kiterjed az ügyészekre és a közjegyzőkre is. Az elfogadott előterjesztés meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének következményeit, továbbá a vagyongyarapodási vizsgálat menetét.

Független Hírügynökség, MTI
...
Észak.Index

Vajon milyen esélyekkel vághat neki Magyarország a 21. század különböző megmérettetéseinek?

Sikeresebb lehet-e az ország az unió tagjaként? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, aki a liberális klub vendégeként fejtette ki nézeteit az ország jövőjéről.

Glatz Ferenc szerint a Kárpát-medence 21. századi történelme egészen más témákról fog vitákat kiváltani, mint a 20. századé. Az akadémia egykori elnöke ezért nehezen érthetőnek tartja, hogy a politikusok még mindig a 20. századból megmaradt sebek felemlegetésével taktikáznak. Hiszen sokkal fontosabb dolgok vannak itt. Például Trianon óta először lehet megcsinálni a Kárpát-medence vízgazdálkodási programját.
A professzor szerint a térség geopolitikai szerepe jelentősen meg fog nőni a jövőben, főként Kína európai ambíciói miatt. Így ha nem tudunk egy olyan közlekedéspolitikát kialakítani, ami a helsinki korridorrendszerbe illeszti a Kárpát-medencei tranzitutakat, a versenyben el fogunk bukni.
Mindehhez a térség országainak összefogása és az unióban való közös lobbizása lenne szükséges. Sajnos, mint Glatz Ferenc mondta, a többi ország nemzeti fejlesztési terveiből is hiányzik a regionális gondolkodás, így pedig eléggé nehéz lesz rendezni közös dolgainkat.
Borbándi Erik
GY.TV
Hivatali-hírek

Kedden elküldte a miniszterelnöknek és az államfőnek lemondólevelét Kóka János. Az Index információi szerint a liberális pártelnök december 4-ei hatállyal távozik a gazdasági tárca éléről, és ekkortól lehet ő a párt új frakcióvezetője, miután Eörsi Mátyás szerdán lemondott e posztról.