Az Eurobarometer 2006 tavaszán végzett felmérése szerint Magyarországon a fiatalok a legelégedettebbek életükkel, és ők azok, akik a legoptimistábban tekintenek a jövőbe. Az ő körükben tapasztalható a legnagyobb nyitottság az Európai Unió iránt is.

Az életkor növekedésével a jelenlegi körülményekkel való elégedettség csökken, és az emberek hazánk európai uniós tagságával kapcsolatban nagyobb arányban adnak hangot csalódottságuknak. Egyre nő azok száma Magyarországon, akik az öt évvel korábbi állapothoz képest személyes helyzetükben javulást tapasztalnak. Bár a helyzetüket rosszabbnak értékelők aránya erősen csökkent, hányaduk még mindig magasabb, mint a javulást tapasztalóké. Összességében azonban 2006 tavaszán a magyarok általános elégedettsége életükkel - a korábbi felmérésekhez hasonlóan - a legalacsonyabb szintet mutatta az EU-tagállamok lakói között. Az EU összes tagállamában a megkérdezettek 81%-a elégedett életével, míg Magyarországon a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott pozitívan. (Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Kevés területen tapasztalható akkora változás az Európai Unióban, mint az állatjólét megítélésében. Évtizedekkel ezelőtt a témáról alig lehetett hallani. A haszonállatok embertelen, szinte barbár tartási viszonyai láttán jobbára csak az istállókba betévedő „széplelkek” botránkoztak meg.

Az állatjólét fogalma csak néhány éve terjedt el, elsősorban a fejlett ipari országokban működő környezet- és állatvédő szervezetek tevékenységének eredményeként. A fogalom meghatározására az angolból átvett „welfare” (jólét) kifejezés az állatvédelem területéről származik, de ma már általánosan az állatra jellemző mentális és fizikai állapotot fejezi ki egy adott technológiai rendszerben. Így az állat pillanatnyi adaptációs helyzetét jelöli környezetéhez viszonyítva. Magyarra átültetve: az állat jól érzi-e magát környezetében. Az unióban 2001 júniusában a göteborgi tanács világosan állást foglalt amellett, hogy az állatjóléti fejlesztések is a közös agrárpolitika (KAP) szerves részét képezzék. (Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Az Európai Unió gazdái – így a magyarok is - Bulgária 2007-es csatlakozása után azonnal vásárolhatnak bolgár termőföldet, ám az egyéb célú külföldi földvásárlásokra csak 2014 után kerülhet sor. A tulajdont szerzett farmereknek azonban kötelező lenne az erdők, földek mezőgazdasági célú hasznosítása. (Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Az eddiginél egységesebb politikára szólította fel Oroszországgal szemben az Európai Unió tagállamait a soros elnöki tisztséget betöltő Finnország miniszterelnöke. Matti Vanhanen a berlini Der Tagesspiegel című, liberális napilapnak adott, az újság pénteki számában megjelent interjújában óvott egyes országokat a különutas politikától. Annak a nézetnek adott hangot, hogy az EU-nak közös mandátum alapján kell tárgyalnia Oroszországgal. Úgy vélekedett: "Oroszországnak szüksége van a mi piacainkra, nekünk pedig az orosz energiára."