A 150-et is elérheti a madridi repülőgép-szerencsétlenség halálos áldozatainak a száma - jelentette a Reuters brit hírügynökség a spanyol mentőszolgálatra hivatkozva.

Helikopterrel is oltják a lángokat a madridi reptéren - fotó: AFP

Felszállás közben csúszott a leszálló pályáról ki egy spanyol utasszállító repülőgép Madrid nemzetközi repülőterén. Az El Mundo újság internetes honlapja úgy tudja, a gép fedélzetén 166 utas és 9 főnyi személyzet tartózkodott. A legutóbbi hivatalos veszteségadat 90 halottról szólt. A Barajas repülőteret lezárták.

Az Abc tudósítója azt közölte, hogy több mint másfél órás lángolás után fél öt körül a reptéri és a madridi tűzoltóknak végül sikerült eloltaniuk a kettétört és kigyulladt gépet. Az El Mundo a legfrissebb adatok szerint úgy tudja, hogy csak 28 válságos állapotba került személy élte túl a szerencsétlenséget, és egyikük már életét is vesztette nem sokkal kórházba szállítása után. A hírek szerint hozzátartozók fogadására is felkészült a repülőtér, akikkel különteremben már pszichológusok foglalkoznak és rövid időn belül népes, 230 fős egészségügyi személyzet érkezett a repülőtérre, hogy ellássa a sérülteket.

A mentés az este még folyt; a sérülteket különböző kórházakba szállították, ezért nem lehetett még összesíteni az adatokat. A repülőtér közelében bonctermeket rendeztek be, és megpróbálják azonosítani az összeégett holttesteket.

A gép Madridból a Kanári-szigetekre, Las Palmasba indult. A BBC által idézett jelentés szerint kigyulladt a gép bal oldali motorja. A baleset helyszínén jelenleg is sűrű füstoszlopot látni. A madridi magyar konzulátus még nem kapta meg az utaslistát, így nem tudni, volt-e magyar a gépen.

Félárbocra eresztik a spanyol zászlót Pekingben
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt kérte a pekingi játékok szervezőbizottságától, hogy a spanyol részvétellel zajló csütörtöki versenyek mindegyike előtt tartsanak egyperces gyászszünetet a szerdai, madridi repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak emlékére. A tragédia miatt az olimpiai faluban félárbocra eresztik a spanyol nemzeti lobogót.

Megkezdték a kivonulást Grúziából az oroszok
Dél-Oszétia – Szaakasvili tárgyalásokat kezdeményezett Medvegyevvel

„Dmitrij Medvegyev elnök ígéretének megfelelően Oroszország megkezdte hétfőn a grúz-oszét válságövezetbe vezényelt katonai alakulatainak kivonását” – jelentette be Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese.

Figyelmezteti Oroszországot a Nyugat: a francia elnök és a német kancellár egyaránt az azonnali orosz csapatkivonást sürgeti. Közben Grúzia bejelentette, nem mond le Dél-Oszétiáról és Abháziáról.

Kemény bírálatokat kap Moszkva a grúz-orosz konfliktus miatt, vasárnap befolyásos politikusok egész sora kritizálta az orosz vezetést. Dmitrij Medvegyev orosz elnök viszont közölte: csapataik hétfőn kezdik meg a kivonulást Grúziából, de még nem lehet tudni, hogy az meddig tart. Medvegyev szombaton írta alá a dél-oszétiai konfliktust lezáró tűzszüneti megállapodást, de Oroszországot ennek ellenére is meglehetősen éles hangú nyilatkozatokban bírálják nyugati politikusok.

Az tűzszüneti megállapodás értelmében a grúz csapatok visszavonulnak támaszpontjaikra, miközben az orosz erők is visszatérnek a konfliktus kezdete, vagyis az augusztus 7-e előtt elfoglalt körleteikbe.
Nicholas Sarkozy "súlyos következményeket" helyezett kilátásba az EU-orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfogóan a grúz-orosz tűzszüneti egyezményben foglaltakat. A francia elnök ezt vasárnap közölte a Dmitrij Medvegyevvel folytatott telefonbeszélgetésben. Az orosz államfő válaszában jelezte: Moszkva hétfőn dél tájban megkezdi a csapatkivonást. A két elnök megegyezett abban, hogy a térségbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit küldik.

Angela Merkel védelmébe vette Grúziát, és az azonnali orosz csapatkivonás mellett foglalt állást. A német kancellár azt mondta, a kaukázusi konfliktus ellenére Grúzia továbbra is jelölt a NATO-tagságra. "Grúzia, ha akar, NATO-tag lesz. Németország nem lát okot arra, hogy a legutóbbi NATO-csúcson hozott döntésétől visszatáncoljon" - mondta a kancellár Miheil Szaakasvilivel tartott tárgyalásai után. A grúz elnök a megbeszélés után úgy nyilatkozott, országa nem adja fel sem Abháziát, sem Dél-Oszétiát. Szaakasvili hozzátette, Grúzia már nem ismer el semmilyen orosz "békefenntartó erőt". "Már nem beszélhetünk grúziai orosz békefenntartó erőkről. Nincsenek is ott orosz békeerők, ezek orosz erők, amelyek már csaknem 2000 harckocsiból állnak" - mondta a grúz elnök.

John McCain amerikai szenátor az 1956-os magyar forradalom eltiprásához hasonlította a Grúzia elleni orosz támadást. "Ezt a mozit már láttuk, Prágában és Budapesten" - mondta a szenátor, hozzátéve: "ma mindannyian grúzok vagyunk".

XVI. Benedek pápa vasárnapi úrangyala imádsága végén kérte, hogy haladék nélkül nyissanak meg átkelőhelyeket Dél-Oszétia és Grúzia között. "Azt kérem, hogy nyissanak humanitárius folyosókat, hogy a holtakat méltósággal eltemethessék, a sebesülteket megfelelően elláthassák, és az emberek felkereshessék rokonaikat" - jelentette ki az egyházfő.

Bush: Moszkva vessen véget a kaukázusi válságnak

Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki szerdán a Grúzia ellen indított orosz katonai akció miatt, közölve, hogy az amerikai támogatás jeleként Tbiliszibe küldi külügyminiszterét.

A Fehér Házban összegyűlt újságírókhoz szólva George Bush leszögezte: Oroszországnak állnia kell a szavát, és véget kell vetnie a Grúziában kirobbant válságnak. Hozzátette: Amerika egy segélyszállítmánnyal megrakott katonai repülőgépet küld a térségbe.