SZERENCSEJÁTÉK Szárnyal a lottó és a sportfogadás, a nyerőgépek vergődnek

Jóval többet költöttek eddig lottóra, sportfogadásra, kaparós sorsjegyre a magyarok, mint tavaly ilyenkor, ami főleg a rekord nyereményeknek és a nyári sporteseményeknek köszönhető. Nyerőgépekbe viszont egyre kevesebb aprót dobálunk.

Egyre kevesebb pénzt dobálnak a magyarok a különböző nyerőgépekbe, legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy folyamatosan csökken a Magyar Szerencsejáték Szövetségbe (MSzSz) tömörült, nyerőgépeket üzemeltető vállalkozások bevétele. „Az idén minden hónapban csaknem egyszázalékos forgalomcsökkentést könyveltek el a vállalkozók az előző év azonos időszakához képest” – mondta lapunknak Schreiber István, az MSzSz elnöke.

A korábbi években a pénznyerőpiac árbevétele évről-évre húsz százalék körüli mértékben nőtt, de ez a tendencia néhány éve, 2004-ben megtört. Tavaly már „csupán” kilencvenmilliárd forintot dobáltak be az automatákba a játékoskedvű magyarok. „A pénznyerő automatákkal elsősorban a középréteg játszik, az ő anyagi helyzetük azonban az elmúlt években romlott” – magyarázta az okokat az elnök.

A forgalomvisszaesésnek megfelelően a Magyarországon működtetett pénznyerő gépek száma tavaly tovább csökkent: 2007-ben 30 485 automata működött, szemben az előző évi 30 693-mal.

A pénznyerőautomaták vergődésével szemben az állami monopólium alá tartozó szerencsejátékok majdhogynem szárnyaltak: jóval többen ikszelnek az ötös és a hatos lottón, mint tavaly, emellett a sportfogadások és a kaparós sorsjegyek bevétele is nőtt. „A jó eredmény nagyrészt a mostani rekord lottónyereményeknek, valamint a két jelentős nyári sporteseménynek köszönhető” – magyarázta lapunknak Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője. Mint mondta: a hetek óta halmozódó, milliárdos hatoslottó- és ötöslottó-főnyeremény hatására az előbbinél a megszokott heti kétmillió helyett 4-4,5 millió szelvényt töltenek ki mostanság a játékosok, míg az utóbbinál az általános 3-3,5 millióról 4,8 millióra nőtt a feladott szelvények száma.

A sportfogadások forgalmát pedig a júniusi foci Eb és az augusztusi olimpia dobta meg. A labdarúgótorna egyik hetében például 832 millió forintnyi összegért fogadtak a Tippmixen a játékosok, ami három-négyszerese a szokásosnak mondható, 2-300 millió forintos heti forgalomnak.

A különböző kaparós sorjegyekből is több fogyott, nagyjából két-három százalékkal az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Ez részben az előbbieknek is köszönhető, hiszen minél többen keresik fel a lottózókat a többi játék miatt, annál többen csábulnak el, hogy egy-két kaparós sorsjeggyel is próbára tegyék a szerencséjüket.

Segítség a játékfüggőknek

Átfogó felmérést készíttetett az idén a Magyar Szerencsejáték Szövetség a játékszenvedély-betegségről. A több millió forintos program keretében szolgáltatóközpontot hoznának létre, ahol felmérnék a hazai állapotokat, valamint a betegség megelőzése és kezelése érdekében tanácsadást is szerveznének, valamint pszichológiai segítséget nyújtanának az érintetteknek. Addiktológiai intézmények felmérése szerint Magyarországon mintegy 50 ezerre tehető a szencsejáték-függők száma.
Mindent egybevetve az idei év első kilenc hónapjában nagyjából öt-hat százalékkal bíztak nagyobb összeget Fortuna kegyeire a magyarok, mint tavaly ilyenkor. A teljes hazai szerencsejáték-piac éves szinten így hozzávetőlegesen 250 milliárd forint bevételt generál, körülbelül annyit, mint a hazai turizmus. „Ez az összeg legalább a harmadával nőhetne, ha sikerülne valahogyan rendezni a Magyarországról elérhető, de külföldi cégek kezében lévő internetes játékok, pókerszalonok, sportfogadások helyzetét.

Az ilyen játékok ugyanis kilencven százalékban a feketegazdasághoz tartoznak, nincsen engedélyük a Szerencsejáték Felügyelettől, és nem fizetnek adókat” – véli Schreiber István. Somorai László hozzátette: a Szerencsejáték Zrt. játékait, így a lottót, tippmixet, kenót, Luxort is lehet az interneten játszani, azonban az előbbiekkel szemben nekik megvan erre az engedélyük is.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)