Továbbra is nagy szakadék tátong a férfiak és a nők fizetése között, ám a főiskolai diplomások sem lélegzhetnek fel: egyetemi végzettségű munkatársaik jóval több pénzt vihetnek haza havonta. Az egyetemi oklevél sem garancia az álomjövedelemre.

Csaknem ötször annyi fizetést visz haza havonta egy egyetemi diplomát szerzett munkavállaló, mint a nyolc osztályt végzett dolgozó – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból. Ráadásul az oklevél típusa sem mindegy a versenyszférában, hiszen egy egyetemi végzettségű dolgozónak több mint 40 százalékkal magasabb az alapbére, illetve a havi keresete, mint főiskolai végzettségű munkatársának.

A munka világában még az sem mindegy, hogy az egyetemen milyen szakra járt valaki, hiszen az egyes szakmák javadalmazása között is nagy eltérések lehetnek. A mérnökök például bruttó 179-386 ezer forint közötti fizetésre számíthattak; a skála alacsonyabb végén a könnyűiparban dolgozók voltak, legtöbbet a villamos- és gépészmérnökök kaptak.
A végzettség mellett az életkor is nagyban befolyásolja azt, hogy a mérnökök közül ki mennyit keres.

Az ÁFSZ statisztikái szerint ugyanis a friss diplomás mérnökök mindössze 50 éves korukig büszkélkedhetnek átlagon felüli jövedelemmel, az ötödik X-en túl többségük már nem tud lépést tartani a fiatal generációk nyelv-és egyéb speciális – például számítástechnikai – tudásával. A fizetésbeli különbségeknek feltehetően az is az oka, hogy a friss műszaki diplomásokat évek óta egyre nehezebb becserkészni a hazai vállalatoknak, így a kezdőknek magasabb bért ajánlanak.

A bérek közti szakadék viszont még tovább is mélyülhet a különböző nemek között. Egy nő a gyakorlatban 12-20 százalékkal kevesebb pénzt kap ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégája, holott elvben ugyanolyan összegű bér jár neki. „Ezt a tényt leginkább az a társadalmi beidegződés magyarázza, hogy a férfiaknak kell eltartani a családot, így a nők tevékenysége úgymond leértékelődik. Másrészt a fizetések közti különbségek annak a helytelen munkáltatói hozzáállásnak tudhatóak be, hogy egy női dolgozó egy estleges gyermekvállalás miatt szinte csak nyűg a főnök szemében, hiszen a különböző járulékok – mint például a gyes vagy a gyed – kifizetése mellett még helyettesíteni is kell a kieső munkaerőt – véli Bárdosi Tamás munkaügyi szakértő.

Nem mentek szabadságra a feketemunkások

A nyári idénymunkák tömeges megjelenésével mind több a munkaszerződés, vagy bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az első félévben 252 964 fő szabálytalan foglalkoztatására derített fényt, ezen belül 40 521 munkavállaló mindenféle papír nélkül, feketén dolgozott. A legutóbbi ellenőrzés során például egy konzervgyárban 34 dolgozó esetében állapítottak meg valamiféle szabálytalanságot.

Nemcsak a nők és a férfiak pénztárca-vastagsága üt el azonban egymásól, hiszen a régiós béreket vizsgálva is éles különbségek mutatkoznak. A közép-magyarországiak keresete 50 százalékkal magasabb, mint az Észak- és Dél-Alföldön élőké. Főleg azokon a településeken aggasztó a helyzet, ahol kevés a munkalehetőég van, így a jelenleg is aktívan dolgozók még az átlagon aluli fizetésért elvégzi a munkát.

Az említett városok a következők:

1. Székesfehérvár
2. Jászberény
3. Mezőkövesd
4. Eger
5. Gyöngyös

• Gyöngyös Város Önkormányzata
• Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola

A lyukas zászló - az Oscarért is indulna az 1956-ot feldolgozó film

Az egri származású, Egyesült Államokban élő rendező, producer, forgatókönyvíró, Kovács Klaudia által jegyzett A lyukas zászló (Torn from the Flag) című, az USA-ban készült független dokumentumfilm a szakmai sikerek mellett az Oscar-díj versenyt is megcélozza.

A lyukas zászló – 95 perces történelmi dokumentumfilm, mely az 1956-os magyar forradalomról és redszerváltás viszonyáról szól – eddig is több szakmai elismerésben részesült a világ nemzetközi filmfesztiváljain. A neves hollywoodi filmkritikus, Chuck Wilson szerint A lyukas zászló a „legjobb forgalmazásra váró filmek egyike” volt a legutóbbi Los Angeles-i Amerikai Film Intézet fesztiválján, ahol a film világpremierje a „Mérföldkövek” szekció keretében volt, melyet Ingmar Bergman és Michalengelo Antonioni filmjei is fémjeleznek. A lyukas zászló elnyerte a Fesztivál Legjobbja díjat a Minneapolis/St. Paul-i Nemzetközi Filmfesztivál-on, majd az Indianapolisi Nemzetközi Filmfesztivál-on a Legjobb Dokumentumfilm közönségdíjának harmadik helyét.

A lyukas zászló interjúiban és archív felvételeken olyan ismert politikusok szólalnak meg mint Habsburg Ottó, Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan, Henry Kissinger, Göncz Árpád, Horn Gyula, Berecz János és Pozsgay Imre. A Tiburoni Nemzetközi Filmfesztiválon a film és operatőrei, az egy éve elhunyt Kovács László A.S.C. és Honti Zoltán elnyerték az Arany Filmtekercs Díjat a legjobb operatőri munka kategóriában, ami egyedülálló a dokumentumfilm műfajában. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos és sokszoros díjnyertes Kovács László operatőrök a film fő producerei is voltak. Nem véletlenül, hiszen fiatalon mindketten az 1956-os forradalom eseményeit örökítették meg kamerájukkal, a filmeket Nyugatra menekítették, majd az Egyesült Államokba emigráltak. A legendás hírű Kovács Lászlónak ez volt az utolsó filmje.

Mentőkutyáktól a Red Bull Race-ig

A rendező-producer forgatókönyvíró Kovács Klaudia a 90-es évek eleje óta él az Egyesült Államokban- Két dokumentum- és oktatófilmeket gyártó produkciós vállalat alapítója. Mancs című oktatófilmje egy mentőkutya különleges szaglóképességéről szól, míg a Red Bull Air Race a világ tizenkét legjobb pilótája segítségével dokumentálja egy új extrém sport születését. Gems című rövidfilmje a Cannes Film Festival – Univers Elle 2000 programjában szerepelt. Mint színész, több díjat nyert, legutóbb a New York-i Spotlight On Festival díjat az Insanity of Mary Girard című darab címszerepében nyújtott alakításáért. Két magyar nyelvű könyv társszerzője és több kulturális magazin hollywoodi tudósítója.
A rendező jelenleg szponzorokat keres a médiában pozitívan szereplő filmjének Oscar versenyéhez, melynek támogatói közé már felsorakozott az USA egyik legjelentősebb mozilánca, a Carmike Cinemas is. Mint az alkotók megfogalmazták, a forradalom 50. évfordulója kiváló alkalmat adott ennek a lenyűgöző drámának a még élő résztvevők, szemtanúk és szakértők bevonásával történő felelevenítésére. A film ugyanakkor a tizenkét történelmi nap magyarországi eseményeit nemzetközi történelmi-politikai összefüggésbe is helyezi. Milyen nemzetközi erők játszottak közre a forradalmi helyzet kialakulásában, kik és hogy segítették közvetve, közvetlenül, vagy akár hallgatásukkal annak kirobbanását, kibontakozását és elfojtását? Mik voltak a siker esélyei, min múlott a kudarc (ha az volt), és ezt akkor ki és mennyire tudta felmérni, befolyásolni, illetve kihasználni? És végül, milyen hatással volt az '56-os forradalom a Varsói Szerződés államainak fejlődésére, a nemzetközi kommunista mozgalomra és a Kelet–Nyugat kapcsolatának alakulására?

A történelmi hitelesség érdekében napról napra, óráról órára követik az eseményeket nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem Moszkvában, Washingtonban, Londonban, Párizsban, az ENSZ-ben és a Szuezi-csatornánál is. A magyar és külföldi szemtanúkon kívül megkérdezik a korabeli politikusokat, és azokat, akiknek a korról „belső” információik voltak.