Télen sem pihentek a kullancsok
Veszély - Jelentősen nőtt hazánkban az agyvelőgyulladásos fertőzések száma

Több mint 65 százalékkal nőtt hazánkban a fertőzött kullancsok okozta agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések száma. Ráadásul a vérszívók már egész évben veszélyesek.

Riasztó adatokra derült fény a kullancsszövetség hétfői sajtótájékoztatóján. „Jelentősen, 65 százalékkal nőtt hazánkban tavaly a kullancs okozta agyvelő– és agyhártyagyulladásos megbetegedések száma az előző év adataihoz képest – mondta Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. – A fertőzött esetek száma 115-ről 175-re emelkedett egy év alatt. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy egy turistacsoport tucatnyi tagja betegedett meg kullancs fertőzte kecsketejtől.”
 

A kullancsveszélyes területek nagysága néhány év alatt tíz százalékkal nőtt. Magyarországon Budapest, valamint Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a legfertőzöttebb területek közé. A kullancsok száma mellett itt a legnagyobb az emberre veszélyes betegségekkel, a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladással, illetve a Lyme-kórral fertőzött rovarok aránya is. Ráadásul – valószínűleg a globális felmelegedés miatt – a kullancsok aktivitási időszaka is kitolódott. Az elmúlt évek enyhe teleinek következtében a kis vérszívók egész évben veszélyt jelentenek. A kullancsszövetség javaslata szerint nemcsak a kullancsbetegségek, hanem a kullancsok ellen is védekezni kell. Riasztószerekkel, valamint a kertek elhanyagolt, bozótos területeinek felszámolásával.

„Tévhit, hogy a vérszívók csak fentről, fákról és bokrokról leesve kerülhetnek az emberekre és az állatokra. Egyes kullancsfajok alulról másznak fel – figyelmeztetett Kapiller Zoltán. – Sokan azt gondolják, hogy a kullancsoktól csak tölgyfaerdőkben kell tartani. Ám azt kevesen tudják, hogy az apró élőlények döntően nem a fákon, hanem nyirkos helyeken, az avarban élnek.” A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak csípéssel, hanem a kullancsok terjesztette kórokozókkal fertőzött állatokkal érintkezve is meg lehet betegedni. „A megbetegedések közül a Lyme-kór a leggyakoribb, ez azonban antibiotikummal gyógyítható – tette hozzá Vészi Zsuzsanna gyermekorvos. – Viszont a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás esetén a gyógyszeres kezelés nem minden esetben biztosít teljes gyógyulást. Ezért fontos a megelőző védőoltás-sorozat.”

A kirándulások után alapos testvizsgálatra van szükség. Különös tekintettel a térd- és könyökhajlatokra, a hónaljra, a tarkó- és deréktájékra. A csípést követő négy-öt órán belül eltávolított kullancs még nem tud fertőzni. Az apró vérszívó akár a két köröm közé fogva is eltávolítható, de csipesszel vagy kullancskiemelő kanállal könnyen és biztonságosan kirántható. A beszakadó fej miatt sem kell pánikba esni: a bőrben maradva ez éppen úgy viselkedik, mint egy szálka. Kipiszkálható, illetve idővel kilökődik.

Hatékony és kevésbé eredményes védekezési módok a kullancsok ellen

A kirándulók, természetjárók figyelmébe a patikákban és drogériákban beszerezhető különféle kullancsriasztó szereket ajánlják. Ennél hatékonyabb védelmet a védőoltás nyújt – nem a csípés, hanem a fertőzés ellen. Segít a zárt ruházat is, ám ezzel a kullancs hajba és fejbőrbe jutását nem lehet megakadályozni. Védőoltás a kullancs által terjesztett legsúlyosabb fertőzés, az agyhártya- és az agyvelőgyulladás ellen van. Ezt a gyermek- és háziorvosoknál bárki kérheti. Három egymást követő oltásról van szó, amely négy-öt évig védettséget ad. Az oltást érdemes már a kullancsszezon kezdete előtt, az élősködők aktivitása miatt akár már januárban vagy februárban beadatni. Az oltóanyag adagjának ára a patikákban 2500 és 5000 forint között van.

E-mail

Név

Cím

Hozzászólás

Küldés