Jövőre kiderülhet, mikorra lesz eurónk

Ha minden jól megy, 2009-ben megfontolhatjuk, mikorra lesz Magyarországon euró.

A "minden jó" a konvergenciaprogram kedvező alakulását jelenti. Veres János pénzügyminiszter hétfői elmondta: elkészült az euróra való nemzeti átállási terv első változata, amit ősszel társadalmi vitára bocsátanak. A pénzügyminiszter jelezte, bár az euró bevezetésének nincs még határideje, de 2009-ben kezdeményezhetjük a belépést az ERM-II árfolyamrendszerbe, az euró "előszobájába", ahol minimum két évig kell tartózkodni.

Ezzel egyetért Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Szerinte jövőre érdemes megfontolni, mikor vezesse be hazánk az eurót. Az átálláskor az árcédulákon az euró mellett hat hónapig a forint árakat is feltüntetik, készpénzfizetésnél a forint egy hónapig marad törvényes fizetőeszköz, a forintérméket öt évig, a bankjegyeket 20 évig váltják vissza euróra.

Már az euróbevezetés kapujában van Szlovákia. Az EU ma dönt arról, milyen árfolyamon váltsák át a koronát euróra. A javaslat a 30,1260 korona/1 euró árfolyam, Szlovákia azonban ennél erősebb koronát akar. A szomszédos országban 2009. január 1-jétől vezetik be az eurót.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Tíz éve mindenki szereti

Az országon belüli turizmus támogatására szolgál. Közel 9 ezer elfogadóhelyen 27 féle szolgáltatás vehető vele igénybe vele. Idén tíz éves. Röviden így lehet összegezni az üdülési csekk legfontosabb jellemzőit.

Egyre népszerűbb Magyarországon az immár tíz éve létező üdülési csekk. Idén eddig több mint 25 milliárd forint értékben vásárolták a gazdálkodók, s a szolgáltatóknál a felhasználás értéke elérte a 11 milliárd forintot. Hétfőn kisebb ünnepség keretében adták át az egymilliomodik üdülési csekket a MÁV egyik alkalmazottjának, Antalkáné Mihály Annának. A rendezvényen Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az üdülési csekk azt szolgálja, hogy minél jobban megismerjük saját országunkat, a hazai tájakat, mert a csekk belföldön vehető igénybe.

Az üdülési csekket mindenki szereti. Szeretik a munkáltatók, a munkavállalók, a szolgáltatók, és jó a költségvetésnek is. Ezekkel a szavakkal foglalta össze Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke az üdülési csekk előnyeit. Lapunk kérdésére kifejtette: a munkáltatónak azért jó a csekk rendszere, mert adómentesen jut hozzá. A munkavállalók azért szeretik, mert a korábbi vállalati beutalóktól eltérően szabadon használhatják fel, a szolgáltatóknak nő a forgalma, az államháztartásnak pedig többletbevételt jelent. Olyannyira, hogy az üdülési csekkek idei évre tervezett 40 milliárd forintos forgalma várhatóan 4,3 milliárdot hoz az államháztartás konyhájára.

Az állam üdülési csekkekből származó bevétele évente mintegy 30 százalékkal emelkedik - mondta Karácsony Mihály. Míg 2005-ben közel 12 milliárd forint értékben használtak üdülési csekket, addig a következő évben ez az összeg már majdnem 24 milliárd volt, 2007-ben pedig elérte a 30 milliárd forintot. A tulajdonosok száma is az utóbbi években ugrott meg: 2006-ban több mint 800 ezren választották ezt a fizetőeszközt, 2007-ben 1 millió 804 ezer ember vette igénybe.

Üdülési csekkel leginkább szálláshelyeken és a szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatóknál fizetnek. Népszerűek a szálláshelyhez kapcsolódó éttermi, valamint wellness-szolgáltatások, de sokan veszik igénybe a kulturális, sport, illetve egészségmegőrzési lehetőségeket is. Utóbbi csoportba olyan szolgáltatások tartoznak, mint például a fogászati rendelés, különböző szűrések, de egyes egészségcentrumokban még egynapos sebészeti beavatkozást is lehet üdülési csekkel fizetni. Ezenkívül az üdülési csekk vonat-, busz és hajóutakra is használható, elfogadják állatkertekben és egyes nemzeti parkokban, sport- és szabadidős cikkek kölcsönzésekor, továbbá strandokon, fürdőkben és uszodákban.

A kiállítás után egy évig használható

Az üdülési csekk névre szól, adókedvezménnyel a munkáltató, szövetkezet, szakszervezet, vagy az üdülési alapítvány adhatja. A kiállításától számított 1 évig használható fel. Nem ruházható át, vagyis csak az használhatja, akinek a nevére kiállították. Készpénzre nem váltható át, lejárt csekk nem fogadható el, annak cseréjére nincs lehetőség. Bizonyos feltételekkel meghosszabbítható azonban az üdülési csekk érvényességi ideje, de még lejárta előtt. Fontos tudni, az üdülési csekk értékéből az elfogadóhelyek nem adnak vissza készpénzt, de nem is kérhetnek többet azért, mert valaki ilyen módon fizet, azaz névértéken fogadják el. Az üdülési csekket több alkalommal, eltérő időpontokban lehet felhasználni, de külföldön nem, csak Magyarországon.

Persze legtöbben szállodákban, apartmanokban, vendégházakban használják fel, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatók közül a szálláshelyek jóformán telítettek, viszont egyre több sporttal foglalkozó intézmény és étterem fogad el ilyen csekket.  Ami pedig egyik sajátosságát illeti, Európában Magyarországon kívül mindössze két országban létezik ez a fizetőeszköz: Svájcban 1939 óta, Franciaországban 1988-ban vezették be.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Fél év alatt csaknem ezer riasztást kaptak a Heves megyei tűzoltók

Megyénk tűzoltóit az első félév végéig 986 alkalommal riasztották. A riasztások száma az utóbbi években viszonylag állandó, a feladatok közül azonban egyre nagyobb szerep jut a műszaki mentésnek.

A csaknem ezer alkalomból a lánglovagoknak 463 alkalommal kellett tűzesethez vonulniuk. Legtöbbször a szabadtéren (szárazfű, erdő, nádas) elharapózó lángokat kellett megfékezniük, míg 91 esetben lakóházban, 18 alkalommal pedig közlekedési balesetnél kellett eloltaniuk a tüzet. Műszaki mentéshez 280-szor hívták őket.

- Sajnos továbbra is nagyon magas a vaklármák száma: ebben a félévben 119-szer fordult elő, hogy valódi ok nélkül kellett útnak indulniuk a kollégáimnak. Ez azon túl, hogy időben, pénzben és emberi energiában óriási pazarlás, megteremti annak a veszélyét is, hogy a valóban rászorulókhoz a felelőtlen telefonálgatók miatt nem jut el időben a segítség - mondta el Magyar Attila, polgári védelmi alezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője. Nyolc olyan haláleset is adódott, ahol a tűzoltóknak is be kellett avatkozniuk, 83 alkalommal pedig ők menekítették ki a sérülteket közlekedési balesetnél. A környező megyék (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén) eddig 124-szer kérték a Heves megyei tűzoltók segítségét a megyehatárhoz közeli településeikre.

Idén eddig nagyobb volumenű tűzeset nem volt, a súlyosabb eseteket, nehezebb feladatokat a közlekedési balesetekhez kért műszaki mentés jelentette. A közelmúlt egyik jelentősebb vonulása az volt, amikor a turai vasútállomásra hívták a hatvani tűzoltókat.

- Egy Miskolc felé tartó tehervonat 13 tartályából négynél elkezdett a levegőbe szivárogni az ipari benzin gőze. Azonkívül, hogy ez riadalmat okozott a lakosság körében, fennállt a robbanás veszélye is. A hatvani tűzoltók vízsugarakat vetettek be, hogy lecsapassák a gőzt és megakadályozzák a robbanást - idézte fel a történéseket a sajtószóvivő. Anyagi kár itt csupán annyiban keletkezett, ami a vasúti forgalom leállításából fakadt.

Nem így május elején, mikor is az M3-as autópályán borult fel egy kamion. A kiboruló rakomány (DVD-házak) a pálya mindkét oldalát betakarta. Húszmillió forintos kár keletkezett, s az árut kézzel összeszedve tudták csak eltávolítani az úttestről. Szintén itt történt egy súlyos baleset, amelyben négy sérültet kellett kimenteniük a tűzoltóknak az összeroncsolódott személyautóból. Nemrégiben egy ilyen jellegű riasztásnál azonban olyan súlyosan megsérült az áldozat, hogy a hevesi lánglovagok már csak a holttestést tudták kivágni a járműből (a Suzukis egy traktorral ütközött össze).

A nyár közeledtével nem árt néhány dologra jobban odafigyelnünk, hogy megelőzhessük a nagyobb bajt. A hőségben, szárazságban kiemelt jelentősége van az erdők, mezők tűzvédelmének, hiszen a legkisebb szikra (származzon az egy eldobott cigarettacsikktől vagy egy üvegdarabtól, amely összegyűjti a nap sugarait) is óriási bajt okozhat. Az erdőtüzek megfékezése nehéz és hosszadalmas munka, ráadásul az ilyen esetek mindig jelentős anyagi kárral járnak együtt. Különösen a fenyvesekben nehéz megakadályozni a lángok elharapózását.

- Az erdőtüzek sajnos Heves megyére is jellemzőek, főleg Balaton és Bükkszék környékén. Itt évek óta visszatérő jelenség, hogy tűz üti fel a fejét a fenyvesekben és napokon át tartó munkát ad az egri és a pétervásárai tűzoltóknak. Itt sajnos olyan elhanyagolt erdők is találhatóak, amelyekben gyorsan terjed tovább a tűz - összegezte a korábbi évek tapasztalatait Magyar Attila.

A nyári hűsölésnél is be kell tartani bizonyos szabályokat: így például csak a kijelölt helyen lehet fürdőzni, a veszély első jelére riasztani kell a mentőket, illetve a tűzoltókat, akik vízimentést is végre tudnak hajtani. Fontos, hogy csak jól úszók próbálkozzanak mentéssel, s ha megoldható, célszerű előbb a partról (kötél, mentőöv) segítségnyújtással próbálkozni, s csak végső esetben beugorni a bajbajutottért.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)

Belerokkanhat az Árpád híd a Margit híd felújításába

A nemrég elkészült forgalmi becslések szerint a jövő év elején lezárandó Margit hídról a forgalom 60 százaléka az Árpád hídra terelődik. Az óránként 3000 gépjármű várhatóan jóval meghaladja azt a forgalmat, amit elvisz a hídról az M0-s híd megnyitása, ezért a szakemberek óriási dugókra számítanak.