Keletre érhet a dohánytilalom
KÉTES DICSŐSÉG - Többet dohányzunk, mint a lengyelek, csehek és a szlovákok

A visegrádi négyek lakói szigorítanának: leginkább az éttermekből, és a tömegközlekedési eszközökről száműznék a dohányosokat. A visegrádi országok közül hazánkban dohányoznak a legtöbben, míg Szlovákiában a legkevesebben. Míg nálunk a lakosság több mint egyharmada füstöl, északi szomszédunknál arányuk a lakosság egynegyedét sem éri el – derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.

Az erős dohányosok is Magyarországon vannak a legtöbben. A rendszeresen dohányzók 29 százaléka több mint 1 doboz cigarettát szív el egy nap, azaz minden tizedik felnőtt magyar erős dohányos. Itthon a férfiak 36 százaléka szív 20 szálnál többet, míg a nőknél ez az arány egyötöd. Összességében nem kevesebb, mint kétezer szál jut évente minden magyar lakosra, éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hol fogyasztja napi füstadagját a dohányos. Az Európai Unió egyre több országában tiltják be a dohányzást a különféle vendéglátóipari egységekben. Az erre irányuló szigorítások legtöbbjével a visegrádi országok lakossága is egyetért. Lengyelországban és Szlovákiában jóval többen vannak a dohányosok elleni szigorúbb intézkedés hívei, mint Magyarországon vagy Csehországban.

A válaszadók éles különbséget tettek az éttermek és a bárok, kávézók között. A megkérdezettek az éttermeket tisztítanák meg leginkább: a csehek 59 százalékát leszámítva a többi országban 70 százalék feletti a tiltást támogatók aránya. Meglepő az amúgy a többi nemzetnél engedékenyebb magyarok hozzáállása az éttermi dohányzáshoz, hiszen öt magyarból négy ezt betiltaná. A kávézók klasszikus dohányfüstös arculatát mind a négy országban többen megőriznék. A legdrasztikusabb felvetésre, az utcai dohányzás megtiltására is meglepően sokan rábólintanak: minden negyedik cseh, minden harmadik magyar, és tízből négy lengyel és szlovák otthonukba száműzné a dohányzókat. Nagy a támogatottsága a tömegközlekedésen való dohányzástilalomnak is. A magyarok 86 százaléka a vonatokon is teljes egészében megtiltaná a füstölést.

A magyarországi dohányosok aránya a fiatal középkorúaknál a legmagasabb, és az 50 felettieknél a legalacsonyabb. Ijesztő adat, hogy a 30-39 éves korosztály fele dohányzik, de a 18-29 év közötti fiatalok 42 százaléka is e szenvedély rabja. A felmérés tanúsága szerint az iskolai végzettség is nagyban befolyásolja a dohányzáshoz való hozzáállást: míg a szakmunkás végzettségűek 44 százaléka dohányzik, addig a diplomásoknál ez az arány 23 százalék.

A dohányzás nemcsak a dohánylobbi számára jövedelmező. A magyar államnak becslések szerint évente több mint 250 milliárd forint bevételt jelent a 20 milliárd szál cigaretta jövedéki adója, ez eléri az összes adóbevételek 3 százalékát. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatti kiadások viszont jóval meghaladják az állami bevételeket, még úgy is, hogy az OEP nem támogatja a leszokás orvosi segítését. A dohányzás miatt éves szinten 14 milliárd forintot költünk fekvőbeteg-ellátásra, 36 milliárdot rokkantnyugdíjra, 7 milliárdot háziorvosokra, 9 milliárdot táppénzre és 51 milliárdot gyógyszerekre: ez összesen 117 milliárd. 133 milliárddal kevesebb, mint az ebből származó adóbevétel!

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)
Országos hírek

E-mail

Név

Cím

Hozzászólás

Küldés