Iskolapadban a szünidőben?
Javaslat - Biztosítani kellene az iskolások nyári felügyeletét

A vakáció ideje alatt a legtöbb iskola zárva tart. A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint viszont törvényi kötelezettség lenne biztosítaniuk a gyerekek napközbeni felügyeletét.

Az iskola tanít és nevel szeptembertől június közepéig. A vakáció alatt legtöbbjük zárva tart. A Magyar Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke szerint sokszor még a pedagógus sem tudja, hogy a nyári szünet csak a gyermeknek jár. Keszei Sándor kérdésünkre elmondta: a pedagógusok számára a nyári időszak tanítás nélküli munkanapnak minősül. Mivel a pedagógus a szabadságát nyáron tudja csak kivenni, ezért az intézmények vezetői ebben az időszakban adják ki azt. Ez azonban nem jelentheti a napközbeni ellátás hiányát.

„Az iskolának nincs törvényben meghatározott zárvatartási ideje” – hangsúlyozta Keszei. Ám hozzátette: az megoldást jelenthet, ha több iskola összefog, és közösen oldják meg a gyermekek napközbeni felügyeletét. Az MSZOE azt is javasolta már, ha a nyári szabadságok miatt nincs elég pedagógus a felügyelet biztosítására, akkor időszakosan állás nélkül maradt tanárokat kellene alkalmazni. „Beszéltem olyan polgármesterrel, aki kerek-perec megmondta, nincs ügyelet, mert nincs rá pénz. Mivel a szülők nagy része szabadságának csupán negyedével rendelkezik, sokszor megoldhatatlan a gyermekek elhelyezése. A kulcsos gyerek pedig rengeteg veszélynek van kitéve” – vélte. Keszei Sándor szerint 800 ezer gyerekből csak mintegy százezer veszi igénybe a nyári felügyeletet, ám a kellő információ birtokában legalább 300 ezer tanuló szülei élnének a törvényadta lehetőséggel. Úgy véli, ha a gyermekek utáni normatíva egész évben jár az iskolának, akkor egész évben kell a feladatukat végezni.

Mindenesetre a szülők egyesületének azon felvetése, hogy több iskola közösen is megoldhatná a gyerekek nyári felügyeletét, már több helyütt megvalósult. Például a főváros II. és XII. kerületi iskoláit fenntartó önkormányzatok közösen működtetik napközis táborukat a Szabadság-hegyen, idilli környezetben. A tábor vezetője, Mester Ilona a Jókai Általános Iskola pedagógusa elmondta: kétszáznegyven gyerekre felügyelnek két kerületből, ez nagyjából tíz tanulót jelent egy iskolából. Ilyenkor egy-két hétig még dagad a létszám, aztán a szülők szabadsága miatt egyre kevesebb diák érkezik.

„Reggel nyolctól délután négyig tartanak a programjaink, ami anyagilag jóval kedvezőbb, mint a 30-40 ezerbe kerülő egyhetes táborok. Itt az iskolában megszokott napi háromszori étkezési díj (422 forint/nap) és az útiköltség (200Ft/nap) fejében napi sport, kézműves foglalkozásokat, kirándulásokat, kulturális programokat kapnak a gyerekek, ráadásul gyönyörű környezetben. Lesz itt a héten kutyás bemutató, interaktív játékok a szelektív hulladékgyűjtés jegyében, táncház, bábelőadás. Még a Magyar Nemzeti Bankban is körülnézünk” – mondja. A pedagógus hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élő szülők veszik általában nagyobb számban igénybe a nyári napközit.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)
Országos hírek

Országos szintű csalás: BAR listán szereplőknek kínáltak autóhitelt

Az egész országra kiterjedő, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indított nyomozást a Körmendi Rendőrkapitányság.

Az eddig ismeretlen tettesek májusban megyei napilapokban és hirdetési újságokban, valamint az ország más napilapjaiban „Autóhitel Bárosoknak” jeligével hirdetést jelentettek meg, amelyben kedvező hitellehetőséget kínáltak azoknak, akik BAR listán szereplésük miatt nem tudnak hitelt felvenni. A hitel törlesztését 3 hónapos csúszással kellett volna visszafizetni 0 százalékos kezdőrészlettel.

A jelentkezést és adategyeztetést, illetve a pozitív hitelbírálat ígéretét követően a megvásárolandó gépjármű átírásával és forgalomba helyezésével kapcsolatos összegeket átutaltattak a sértettekkel az általuk nyitott bankszámlákra. A jelentkezőkkel való telefonos kapcsolattartás során a Tóth Norbert, Király Csaba álneveket használták, valamint a bank nevében egy hölgy beszélt velük a befizetés mikéntjéről.

A nyomozás során őrizetbe vettek egy békéscsabai férfit, egy román állampolgárságú nőt, valamint más ügyben már előzetes letartóztatásban van egy kétegyházai bűntársuk.

Az ügy országos felháborodást és nagy sajtóvisszhangot váltott ki, ennek ellenére eddig nagyon kevés sértett tett feljelentést. A rendőrség kéri, hogy a sértettek személyesen a Körmendi Rendőrkapitányságon, vagy telefonon a 94/410-023 telefonszámon a 41-14-es melléken jelentkezzenek. Kihallgatásukat valószínűleg a helyileg illetékes rendőri szerv végzi majd.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)
Országos hírek

Feljelentésre biztatják Orbánt
Korrupció - Az MSZP kíváncsi lett a Fidesz-elnök listájára

Az MSZP szerint Orbán Viktor bűnrészes, ha tud korrupcióról, mégsem tesz feljelentést. A Fidesz újabb szocialista hazugságról beszél.

Arra szólította fel vasárnap az MSZP Orbán Viktort, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen, ha tudja, mely beruházásoknál történt visszaélés. „Orbán Viktor szakmája szerint jogász, pontosan tudja, hogy ha tudomása van egy bűncselekményről és nem tesz feljelentést, akkor maga is bűnrészessé válik” – mondta Szabó Zoltán. A szocialista politikus emlékeztetett: a Fidesz elnöke egy televíziós interjúban korábban arról beszélt, hogy hosszú listájuk van arról, milyen beruházásoknál és döntéseknél történt nyilvánvalóan korrupció vagy visszaélés. Szabó arra is megkérte az ellenzéki pártelnököt, hogy azoknak a Fidesz által vezetett önkormányzatoknak a listáját is hozza nyilvánosságra, amelyektől „a Fideszhez köthető cégekhez” szivárog az önkormányzat pénze. A politikus szerint az elmúlt időszakban számos gyanús ügyre derült fény, többek között Tatabányán, Debrecenben, Nagykanizsán, Hódmezővásárhelyen. Orbán Viktor még pénteken, a HírTV-nek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy jó néhány éve annak tudatában él és beszél, hogy „nagy valószínűséggel” lehallgatják a titkosszolgálatok.

Ezzel összefüggésben Szabó kifejtette: a Fidesz elnöke folyamatosan törvénytelenséggel vádolja a kormányt, ezért érvei elveszítik komolyságukat, „legfeljebb egyetlen dolgot igazolhatnak, azt, hogy ha Orbán Viktornak alkalma volna rá, használna ilyen eszközöket politikai ellenfelei lejáratására”. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője Szabó Zoltán szavaira közleményben reagált. Ebben azt írja: „az MSZP ma ismét megmutatta a kisebbségi kormányzás igazi arcát. Miközben az infláció immár 7 százalékos, a munkanélküliek száma pedig egy év alatt 11 ezerrel nőtt, miközben napokon belül négy újabb nagy gyár zárja be kapuit, és küszöbön az energiahordozók árának újabb emelése, a kormánypárt semmi mást nem tesz, csak tovább hazudozik, és ócsárolja az ellenzéket” – áll a dokumentumban.

A Fidesz elnöke a televíziós műsorban arról beszélt: az ország jelenlegi állapotában egyszerűen nem viseli el, hogy nagyon sok állami nagyberuházás kétszer annyiba kerül nálunk, mint külföldön. Orbán Viktor szerint az MSZP élet-halál kérdésnek tekinti a politikai küzdelmet, és ebben szerepe van a bűncselekmény-gyanús ügyeknek is. Úgy fogalmazott: nyilvánvaló bűncselekmények történtek, amit iszonyatos erőfeszítésekkel tudnak a kormányzó erők elleplezni. „A K&H-ügytől kezdve hosszú listát adhatnék arról – van is ilyen listánk, hogy megnyugtassam Lendvai Ildikót –, hogy milyen beruházásoknál, milyen döntéseknél, milyen gazdasági akcióknál nyilvánvaló: ott korrupció, visszaélés történt”. A Fidesz elnöke emlékeztetett: 2006-ban a kormányzat gazdasági adatokat titkolt el, a baloldali értelmiség föladta a kritikai attitűdjét. Szerint ez vezetett az előző választáson aratott sikerhez. „A kormányzás kudarcot vallott, ezt mutatja az emberek gazdasági helyzete” – szögezte le Orbán Viktor.

Csak egy Fidesz kormány segíthet?

„Új világgazdasági korszak kezdődött, a nyersanyagok ára tovább fog emelkedni, amire az ország nincs felkészülve. Azért szükséges az előre hozott választás, hogy Magyarországnak egy hatékony, döntésre képes kormánya legyen” – jelentette ki vasárnap Orbán Viktor egy rádiós műsorban. A Fidesz elnöke szerint 1990 óta nem fordult elő, hogy a stabilitást nagyra értékelő szavazók elsöprő többsége előre hozott választást akarna. Orbán Viktor a Vasárnapi Újságnak adott interjúban kijelentette: nem lehet ugyan tudni, hogy az SZDSZ támogatni fogja kívülről a kormányt vagy változtatni akar, de van jelentősége annak, ami a szabad demokratáknál történt.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)
Országos hírek
 

A határnyitás ára: Nem adtunk el se zsidókat, se németeket!

 Ha ötven embert megkérdezek, mindenki másképp emlékezik, mindenki a maga verzióját mondja. Nincs egyetlen nagy igazság, mindenkinek megvan a maga sajátos igazsága – jegyzi meg Oplatka András, aki az 1989-es magyar határnyitás „életrajzát” írta meg.

Mint ahogy minden érintett szereplő a saját érdekében igyekezett azért kihasználni a történtekben rejlő személyes lehetőségeket, nemcsak itthon is, de külföldön is. Kohl kancellár például a határnyitásról, az endékások kiengedéséről szóló, a magyar partnerekkel sem egyeztetett váratlan bejelentéssel söpörte le a pártjában a leváltására irányuló támadásokat. A magyar vezetés viszont cserébe nem kért – ellentétben a románokkal, Ceausescuval, aki fejpénzért árulta és engedte ki a zsidókat, illetve a svábokat, szászokat, németeket – , és némi, nem jelentős hitelkamat könnyítésen és az NDK Varsói Szerződés fegyvermaradékain túl nem is kapott semmit ellentételezésként a németektől.

– Pontosabban közvetlenül anyagilag nem profitáltunk belőle, mivel az akkori magyar kormány súlyt fektetett arra, hogy a lépés autonóm magyar döntés, nem pedig egy nyugatnémet-magyar megállapodás, alku vagy vásár eredménye. Németh Miklós Helmut Kohllal folytatott tárgyalásain, Kohl többszöri kérdésére is azt mondta, hogy Magyarország nem ad el embereket. Amit kapott az ország, az elsősorban politikai jóindulat, német támogatást az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban, és egy pozitív német-magyar viszonyt, amit mindmáig meghatároznak az '89-ben történt események – fogalmaz Oplatka.

– Gorbacsov, aki utolsó szovjet pártfőtitkárként meghatározó szerepet játszott az akkori eseményekben, rövid személyes találkozásunk alkalmával sajnos nem sok konkrétumot tudott mondani, illetve az egyes részletekre sem emlékezett már pontosan. Kohlt, egykori német kancelllár pedig – vélhetően a lapom, a Neue Zürcher Zeitunggal szemben táplált személyes sértettsége, ellenszenve miatt – többszöri próbálkozásaimat is mereven vissza utasította – mondta el Egerben Oplatka András, a neves napilap egykori külpolitikai szerkesztője, tudósítója, Kelet és Közép-Európa szakértője legújabb könyve kapcsán.

Ám rajtuk kívül az akkori idők szinte minden még élő fő, illetve mellékszereplővel, tanújával beszélt, s minden hozzáférhető levéltári, archívumi iratot elolvasott. Oplatka András svájci-magyar újságíró, író, történész aki 14 évesen 1956-ban került Zürichbe. Az idei könyvhétre megjelent, Egy döntés története. Magyar határnyitás 1989.szeptember 11. nulla óra című kötetének bemutatójára az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban került sor, ahol Szigethy András, a kötet szerkesztője, író, egykori egri újságíró faggatta a szerzőt.

A kötet nem szolgál váratlan új információkkal, olyan tényekkel, melyek gyökeresen más megvilágításba helyeznék az 1989-es év hazai s egyben világtörténelmi jelentőségű mozzanatait. Az aprólékos történészi és oknyomozó újságírói munka frigyégből született kötet viszont számos ponton új árnyalatokkal gazdagítja, pontosítja az eseményekről való tudásunkat.

– Az 1989-es határnyitásban az akkori pártnak, az MSZMP-nek, illetve a Szovjetuniónak már nem volt sok beleszólása. Senkitől nem kellett rá engedélyt kérni. Az események irányítását a nemzetközi helyzet lehetőségeire ráérezve a magyar kormány vette át, a vasfüggöny lebontása, de még inkább a szeptemberi határnyitás, a NDK állapolgárok kiengedése ezt bizonyítja. Mindez történelmi lépés volt, az egész ország sikeres és teljesítménye. Ha személyeket kellene megneveznem, akkor Németh Miklós miniszterelnök, Horváth István belügyminiszter és harmadsorban Horn Gyula nevét említeném. De ott vannak a háttérban az ellenzéki mozgalmak is, hiszen alig egy év, és szabad választásokra kerül sor Magyarországon – mondta el a szerző.

Azt azonban senki sem gondolta akkor, hogy hová is vezethetnek ezek a folyamatok, s hogy mindennek a vége a kelet-közép-európai átlakulás, a rendszerváltás lehet, hangsúlyozta Oplatka Helmuth Kohl azon kijelenétése kapcsán, hogy a berlini falból az első téglát a magyar határnyitás verte ki.

(Híreinket szállítja a Heves Megyei Hírlap)
Országos hírek