A kéklő Mátra erdő borította lejtői és az Alföld északi pereme - a hegyvidék és a síkság- találkozásánál, vonzó természeti környezetben épült Gyöngyös, Heves megye

második legnagyobb városa, a „Mátra Kapuja”. A Budapestről észak-keletre közel 80 km-re fekvő város a Mátra-vidék kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja. A település nevét Gungusként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba települt ferences rend is. 1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés bortermelés és a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi-szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem törte meg a török kiűzése után megindult városiasodást. Ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet.

Gyöngyöst és környékétsúlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéria, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én, a kórház mosdójából kipattant szikra lángba borította a várost. Hatalmas, tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét, és több mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is!

A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város mai vonzó arculatát. 1945 után Gyöngyös a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.

A város központja a téglalap alakú Fő tér. Mai formáját az 1917-es tűzvész, illetve 2000. évi újjáépítés után kapta. A volt Piac téren állt a régi városháza, és a város földesurainak, gazdag polgárainak középkori eredetű házai, amelynek mai átépített formájában sajátos, Magyarországon máshol nem látható egységes, nyugodt városképet adnak. A Fő tér 10. az egykori Grassalkovich-ház kétszintes barokk épülete ma a Városi Könyvtárnak ad otthont. Itt van a Tourinform-Galéria és Hermann Lipót festményeinek állandó kiállítása is. Fő tér 13. a mai Városháza, egyenletes, késő eklektikus épülete, barokk alapokon erősen átalakítva. Homlokzatán a város címere, melynek fő motívumai- az aranyszínű napkorong, az emberarcú holdsarló és a farkas –díszítik a 2000-ben készített és a tér négy sarkán csobogó szökőkutakat.

A tér DK-i sarkán álló szökőkút negyedik motívuma a szőlő. A Fő tér 11. ún. Orczy-ház klasszicista homlokzata mögött XV. századi gótikus épületrészek rejlenek. A tér D-i részén az újjáépítés során feltárt kút új kőkáváin Gyöngyös testvérvárosainak- a dániai Ringsted, az ausztriai Zeltweg, a romániai Kézdivásárhely és a finnországi Pieksämäkki kőbe vésett címerei láthatóak. A tértől délre egy kis parkban áll a 6-os (Würtenberg) huszárok emlékműve, a kardját vizsgáló „Huszár-szobor”, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrát 1932-ben emelte a város. A Fő tértől nyugatra induló Vármegyeház utca a Gyöngyös-patak túlsó oldalán emelkedő, emeletes barokk, egykori huszárlaktanyához az ún. Vármegyeházhoz vezet. A XVIII. Század közepén épült kétszintes épület végleges formáját 1929-ben nyerte el. Erkélyes főbejárat fölött Heves megye régi címere látható. A Vármegyeházzal szemben, a Gyöngyös-patak keleti oldalán áll az 1816-1820 között épült klasszicista zsinagóga, melynek építésze a helyi születésű Rábl Károly volt. A Fő tér északi részén négy út kereszteződésében áll az impozáns kéttornyú, jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan-Plébániatemplom a „Nagytemplom”. Helyén a XII. szazad második felében egy jóval kisebb templom állt, amit először 1350 körül, majd XV. Század végén a korabeli Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomává építették át. Ma is látható az apszis két oldalán lévő, két-két nagyméretű, gótikus ikerablak.

A gótikus templomot 1746 és 1956 között barokk stílusban átépítették. A tornyokat valamivel később, az északi 1772 és 1773 között, illetve a délit 1815-ben építették. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, ezután kapták a tornyok a mai egyszerűbb formájukat. A templombelső egységes barokk berendezése a XVII-XVIII. Században készült. A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus, bronz keresztelő medence a XV. századból. A főhajó külső, déli oldalán

kis fülkében Szécsényi Tamás és felesége egyesített címerét láthatjuk 1335-ből. A déli oldalkapuknál egyszerű emlékharang áll az 1917-es tűzvész emlékére. A Szent Bertalan-templom nyugati főbejáratával szemben a 2000-ben kialakított kerek, kövezett tér szélén, alacsony oszlopon áll Károly Róbert egész alakos szobra, ami őt fején utazókoronával, kezében országalmával és liliomos jogarral ábrázolja. Az oszlop fejezetén a város régi címere, mely alatt a városi jogokat biztosító oklevél kezdő sorai láthatóak. A szobrot- mely Kő Pál alkotása 1984-ben, a várossá nyilvánítás 650. évfordulójára állította a város. A Gyöngyös-patak hídjánál áll az 1736-ban épült Nepumuki Szent János-kápolna. Finom művű kovácsoltvas kapuja mögött az oltáron színezett barokk szobor áll. A kápolnától nyugatra a Vachott Sándor utca egyik lakóháza udvarán áll az utcáról nem látható, 1806-1809 között épült, ma már nem használatos görögkeleti templom. A közeli Eötvös téren emelkedik a város egyik legrégibb temploma, a Szent Orbán-templom. Az eredetileg gótikus kápolnát 1650 körül kelet felé bővítették, majd 1959-1966 között barokk stílusban átépítették, ekkor épült két keleti tornya is. Szép barokk berendezése 1972-1968 között készült. A templomtól nyugatra a Vachott utca folytatásában, az úttól északra áll a ma már romos 1721-1863 között többször átépített barokk Kálvária. A Kálvária mellől szép kilátás nyílik a városra és a nyugati Mátra alatt húzódó hatalmas szőlőkre. A Szent Bertalan-templomtól keletre, a gótikus apszis mögött a Kossuth Lajos utca tengelyében áll a volt Jezsuita, majd Ferences Gimnázium- a mai Zeneiskola –egyemeletes barokk épülete. Az 1752-ben épült, de később többször átalakított keleti homlokzatának szoborfülkéiben balra Szt. Ignác, jobbra Szt. Ferenc barokk faszobrai állnak (az eredetiek a Mátra Múzeumban láthatók). A homlokzat előtt ugyancsak Mária-szobor a XVIII. századból. A Mária szobortól délre a Szent Bertalan utca 3. számú ház a Felsővárosi Rk. Plébániahivatal, az egykori Almássy-ház, vagy közismert nevén a Szent Korona-ház. Az 1784-ben épült barokk épület első emeletén 1806 és 1809 között három alkalommal őrizték a magyar koronát. Erre emlékeztet az emeleti nagyterem, a mai Kincstár mennyezetének szép freskója is. A Szent Bertalan-templom

Kincstára gazdaságát tekintve Magyarország harmadik legjelentősebb egyházi kincstára, ahol miseruhákat, könyveket, szobrokat és többek között 43 darab ötvös műtárgyat, ebből 12 darab kelyhet és monstranciát őriznek. A Kossuth Lajos utca és a Koháry út sarkán áll a középkori alapokon 1775-1779 között épült Szent Erzsébet-templom. Egyszerű barokk homlokzata mögött, a szentély alatt kripta van, amit a helyreállítás alatt tártak fel. A templom délre épült, egykori ispotály alsó szintjét 1761-ben építették, utcai homlokzatán egy fülkében kedves, barokk Szent Erzsébet-szobor látható. A hajdani Orczy-kastély a mai Mátra Múzeum (Kossuth Lajos út 40.) XVIII. században épült barokk kastély átépítésével mai harmonikus klasszicista homlokzatát1826 tájt Zofahl Lőrinc tervei alapján kapta. A szabadon álló, négyszög alaprajzú egyemeletes kastélyt angolpark övezte. A park kovácsoltvas kerítésében két-két, faragott oroszlánokkal díszített kapu nyílik. Két végén emeletes gloriettek mögött, a parkban alacsony lábazaton Ferenczy István 1840 körül készített fekvő oroszlán szobra látható. A Mátra Múzeum gazdag helytörténeti, vadászati és a Mátrát bemutató természettudományi kiállítása egész évben látogatható. A gyöngyösi belváros délkeleti részén, a Barátok terén áll a Ferences plébániatemplom és kolostor impozáns épületegyüttese. A rendházat és a templomot a XIV. század második felében kezdték építeni. írott források szerint a középkori gótikus együttes 1449-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építettek. A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós, gótikus jellegét. Szentélyének látványos, gótikus boltozata ma is látható. A szentély belső déli falán helyezték el Vak Bottyán János kuruc generális nagyméretű, vörös márvány emléktábláját. A templom régi tornya a XIV. századból, homlokzati barokk tornya 1746-ból való. A templom az 1917-es tűzvészben súlyosan megsérült, helyreállítását 1920-1937 között végezték. A templom északi oldalához csatlakozó, ma is ép, egyemeletes kolostort 1701 és 1727 között építették. A templom főbejárata melletti, díszes kolostorkapun jutunk be déli traktusába, ahol az emeleten, eredeti helyén, a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtárban 16.000 kötetes ősnyomtatványokban gazdag anyag található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A Ferences templom mellett a Barátok tere déli oldalán 1978-ban épült Mátra Művelődési Központ előterének hatalmas.52m2-es festett üvegablaka külön figyelmet érdemel. A lángoló színe4kkel festett üvegfelületen Gyöngyös és a Mátra életének, történelmének motívumai jelennek meg.

A közeli Arany János utcában áll az 1792 és 1844 között épült, egyszerű, klasszicista homlokzatú Református templom és paplak, ahol a Református Egyházközösség gyűjteményét és gazdag levéltárát őrzik. Innen a közeli Köztársaság téri, új piacon átsétálva hamarosan a Bugát Pál tér kicsiny parkjában pihenhetünk meg, ahol sétánk véget ér.